Bujtor Judit sikerről, Tihanyról és Bujtor István szellemiségéről

Bujtor Judit ritkán beszél arról, hogy neki milyen útja, pályafutása, karrierje volt régen. Milyen alapokkal is vágott bele Bujtor István halála után, hogy ő szervezi tovább a Tihanyi Szabadtéri Játékokat. Kevesen tudják róla, hogy közgazdász végzettsége van, hat nyelvvizsgával rendelkezik. Hosszú évtizedekig komoly vezető beosztásokban dolgozott a Malévnál itthon és külföldön, irányított utazási irodát,  s világhírű divatcég budapesti leányvállalatának a tulajdonosa is volt.

 
- Egy újsághirdetés után kerültem a Malévhoz annak idején. Dolgoztam a repülőtéren, a jegyeladásnál és a protokoll területén, majd Frankfurtban a Malév-irodát vezettem hat évig. Hazatérésem után a légitársaság sajtóosztályát vezettem itthon, majd Münchenben a magyar képviseleti irodát irányítottam – emlékezik vissza a kezdetekre Judit.  Akkoriban ötezer alkalmazott teljesített szolgálatot a Malévnál, és az ötven osztályvezető közül rajtam kívül csupán egy hölgy dolgozott. Ebben az időszakban, az 1980-as évek elején ismerkedtem meg Istvánnal, akivel gyerekkorunkban már találkoztunk. Nagybátyám is ott lakott, ahol ők. Később forgatott egy RTL-Luxemburg koprodukcióban, sokat járt át hozzám, még ki is költözött, igaz csak három hónapra. Utána öt évig csak akkor láttam, mikor hétvégente  a sportújsággal a hóna alatt megjelent.

Ahogy a kicsit giccses vélekedés tartja, a távolság a nagy tüzet nem csak kiolthatja, hanem még jobban fel is izzíthatja. Ez történt velük, s amikor Németországban megkereste Juditot egy utazási iroda, hogy vezesse ő  az újonnan nyíló budapesti irodájukat, hazajött. István is biztatta, vállalja el, neki fontos volt mindig, hogy ne csak otthon ülő háziasszonyként legyen mellette, hanem önálló utakat, kihívásokat keresve teljesedhessen ki abban, amit szeret.

- Egy jó kapcsolat alapja szerintem az, hogy mindkét félnek meglegyen a szabadsága, hivatása, s ebben is erősítsék egymást - vallja. Így belevágtam az utazási irodába is, három kollégával és két székkel. Tíz év után, amikor felálltam, ötven munkatárssal adtam át a céget. Mivel mindig érdekelt a divat világa, s nyílt egy olyan lehetőség, hogy franchise rendszerben  egy  világhírű divatcég budapesti leányvállalatának a tulajdonosa lehetek a barátnőmmel, abba is belevágtam. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen kihívások elé állított és annak is, hogy István ezekben támogatott, mert az, hogy a halála után tovább tudjuk vinni a Tihanyi Szabadtéri Játékokat, az mind ezeknek a tapasztalatoknak és a mellette töltött időnek köszönhetőek - mondta Bujtor Judit, aki örömmel számolt be arról, hogy idén rekordot értek el. A 24 előadásukat 13. 000 néző látta, s a közönség 35 százaléka már elővételben vált jegyet az előadásokra. Ez szabadtéri előadások esetében manapság ritka, s jelzi, mennyire fontos az embereknek ez a színház, ahogy azt is, hogy egyre komolyabban jegyzik.

Bujtor Judit mindig segítőjével, Mészáros Zoltánnal, férje több filmjének a gyártásvezetőjével alakítja ki a végleges programot. Elvük az, hogy legyenek a kínálatban fajsúlyos darabok, koncertek, gyermekprogramok. Akad olyan mű, melynek színpadra állítását többször megnézik, s csak utána döntenek arról, hogy bekerül-e a műsorba. Egy vezérelvük van: színvonalasak, mívesek legyenek az általuk meghívott produkciók. A jó ízlést, a stílust, a könnyedséget, a szeretetet sugallva. Ahogy Bujtor István is akarná.

Judit szereti ezt a munkát, a szervezést különösen. Ami nehezebb számára, a költségvetés előteremtése. Az utóbbi  időben kevés pályázaton tudtak sikeresek lenni, a támogatók száma is csökken, addig többen voltak, míg férje élt, de ők nem adják fel. Működtetik tovább a játszóhelyet, s remélik, egyszer teljesülhet nagy vágyuk, fedett lesz majd a nézőtér. Jó a kapcsolatuk a tihanyi önkormányzattal, s bíznak abban, hogy erre is találnak majd forrást. A közönség pártolja őket ebben, talán azért is, mert Bujtor István neve és szellemisége nagy összetartó erő, hívószó nemcsak Tihanyban, a Balatonon, hanem az országban bárhol. S, mi volt  Bujtor István varázsának a titka?

- A titkát soha nem fogjuk megtudni. Csaknem harminc együtt töltött év után sem tudok erre választ adni. Talán éppen ez a titka. Egy igazi tiszta ember volt. Azt hiszem, szinte mindenki szerette. A könnyedsége, lazasága, humora mögött nagy tudás, műveltség és felkészültség állt. Megmozdíthatatlan szikla, kemény, céltudatos, elemző alkat volt, ugyanakkor hihetetlenül érzékeny, szemérmes és szerény – próbálja összeszedni fontosabb jellemzőit Judit. Bármilyen furcsa is egy színésztől, vezetőtől, de soha nem akart a középpontban lenni, kerülte a magamutogatást, a szerepléseket. Nem játszotta meg magát soha. Nagyon szerette, tisztelte a tehetséges embereket, viszont tűzzel-vassal irtotta a tehetségteleneket. Judit szerint, akivel egyszer találkozott, azt később is megismerte. Mindenkihez volt egy kedves szava. Szociálisan nagyon érzékenyen gondolkodott. Ma, amikor azt látni, mennyire önző lett a világ, sokszor eszébe jut ez és az is, hogy a rohanásban meg kell állni. Fontosak a régi barátok, a kinyújtott kezek, a figyelem a másikra. Még akkor is, ha visszafelé ez nem mindig így működik. Nagyon megható, hogy van a közösségi portálon Bujtor István Fan Club. Egészen fiataloktól az idős emberekig írnak oda bejegyzéseket. Hol megy Ötvös Csöpi- vagy Sándor Mátyás - ismétlés, Bud Spencer-szinkron, s kinek mi jut eszébe róla.

- Nem járok a Balatonhoz,  nem vitorlázom, a házunkat is eladtuk, nem nézem a régi filmjeit, a tárgyi emlékeket is odaadtam a gyerekeinek. Nekem ez a része lezárt az életemnek. Ő bennem él, más nem foglalhatja el ezt a helyet. Nekem az a feladatom, dolgom, hogy vigyem tovább, amit kaptam tőle és mindazt, amit ő sokaknak jelent - hangsúlyozza őszinte nyíltsággal Bujtor Judit, aki szerint az, hogy Bujtor István ilyen mély nyomokat hagyott az emberekben, őt is kötelezi arra: méltó módon őrizze és mutassa meg az általa felállított mércét.
Ami mellé bármikor oda lehet állni. a teremtő energiák találkozásának erejével.

szerző: Varga Róbert
Forrás: Prémium 2015 tél